Konyak, brandy kérdésében sokan nem tudják, hogy mi a különbség a kettő között, hisz mindkettő borpárlat. Nos, valójában minden konyak brandy, de nem minden brandy konyak, bár a dolog ennél kicsit bonyolultabb.
A brandy története
Az emberiség hosszú-hosszú ideje készít borpárlatokat, ma ezeket hívjuk brandynek. Az uniós szabályozás szerint csak a szőlőbor-párlatból készült italt lehet így nevezni, míg az Egyesült Államokban más gyümölcsborok is szolgálhatnak alapanyagul. Ez sokszor megnehezíti az eligazodást a témában, sok a félrefordítás is, és ilyenkor olykor a konyak szót szinonimaként használják, teljesen helytelenül.
Konyak, brandy – nem szinonimák
A konyak egyfajta brandy, egy olyan borostyánszínű alkoholos ital, melyet Franciaországban, a Cognac városát körülvevő Charente és Charente-Maritime borvidékeken készítenek, főként ugni blanc szőlőből. Ilyen különlegességek kaptak helyet konyak kínálatunkban is.
A konyak név használatát a francia törvények védik, az AOC, ami az ellenőrzött eredetmegjelölés megnevezése hivatott ezt megtenni. Itt három fő követelmény jelenik meg, az egyik, hogy meghatározott szőlőfajtából kell készíteni, mint például az ugni blanc. A második, hogy kétszer kell desztillálni, réz lepárlóban. Harmadszor pedig, hogy tölgyfahordóban kell érlelni legalább két évig.
Érlelés és ízvilág
Ez a Godet VS Classic Cognac négy év tölgyfahordós érlelés és dupla desztillálás után kerül palackokba. Vaníliás aromák, körtés és más, sárga gyümölcsös jegyek jelennek meg benne. De vajon hogy is készül a konyak?
A konyak készítésének első lépése a szőlőültetvények telepítése, ami tavasszal történik. Az optimális végeredmény érdekében a fiatal parcellák precíz gondozást és odafigyelést igényelnek, figyelni kell az öntözésre, gyomlálásra, karózásra, a nyulak elleni védelemre. Amikor a szőlő már jól fejlett, készen áll a termesztésre.
A jobbára gépi szüret általában szeptember közepén kezdődik és október közepéig tart, és a szőlőt a szüretelés után azonnal préselik. A must alacsony alkoholtartalma és magas savtartalma teszi lehetővé azt, hogy megfelelő legyen az aromák koncentrációja, fontos, hogy ez erjedés során cukor és szulfit hozzáadása szigorúan tilos, ez biztosítja a szőlő gyümölcsösségének megőrzését.
Kettős desztillálás történik, az első eredményeképp létrejön a brouillis, vagyis az első párlat, a második végeredménye pedig már a cognac, a lepárlást legkésőbb a betakarítást követő év március 31-ig be kell fejezni.
A párlat, amint kikerül a desztillálóból, tölgyfahordókba kerül, ahol több évig érlelődik, fejleszti színét, illatát, ízét. A tölgy eredete, a szemek fajtája, a pince páratartalma és a hordók kora mind hatalmas lehetőségeket tartogat a pincemesterek számára, hogy elérjék a kívánt borpárlatot. A hosszan tartó érlelés gazdag, tömény párlatot eredményez, jó aromákkal, olyan jellegzetes ízekkel, mint az őszi erdőtalaj, a gomba és a dióolaj.
Miután az öregedés befejeződött, jöhet a keverés, ezt az ősi hagyományt nem fedi le semmilyen szabályozás, azonban ez a döntő pillanat, hogy létrejöjjön a csoda. A pincemesterek különböző korú és eredetű borpárlatok finom keverékeit komponálják, hogy létrejöjjön maga a konyak.
Ez egy igen sokoldalú ital, az aperitif alatt például általában tisztán fogyasztják, de egy csepp víz vagy egy jégkocka hozzáadásával gyümölcsösebb, virágosabb és fűszeresebb aromák tárulnak fel. A konyak jéghidegen is fogyasztható, ez különösen jól passzol a tenger gyümölcseihez. Akár minőségi konyakot, bort vagy pezsgőt keresel, egyedülálló kínálattal várunk webáruházunkban!
